Mit mutattak a vállalati felmérések?
A RISE projekt hazai vállalati felmérései alapján jól látható, hogy az élelmiszeripari és kapcsolódó vállalkozások fejlesztési igényei egyre inkább összekapcsolódnak. A digitális működés, az energiahatékonyság és a körforgásos szemlélet már nem különálló témák: a vállalatok mindennapi működésében ugyanazoknál a folyamatoknál jelennek meg, például a készletkezelésben, a logisztikában, az ügyfélkapcsolatokban, az energiafelhasználás követésében vagy a csomagolási döntésekben.
A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által végzett felmérések egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a vállalkozások jelentős része már rendelkezik valamilyen működő megoldással ezeken a területeken. Sok esetben van online jelenlét, digitális számlázás, táblázatos nyilvántartás, energiafogyasztás-követés, LED-világítás, napelemes rendszer, hulladékszeparálás vagy fenntarthatóbb csomagolási törekvés. A kihívás gyakran nem az, hogy „semmi nincs”, hanem az, hogy ezek az elemek még nem állnak össze következetesen működő rendszerré.
A digitális felmérések alapján visszatérő fejlesztési irány volt a papíralapú vagy ad hoc nyilvántartások kiváltása. Több vállalkozásnál a napi működés még részben fejben, papíron, e-mailben vagy különálló táblázatokban fut. Ez rövid távon működőképes lehet, de növekedés, több telephely, bővülő vevőkör vagy összetettebb logisztika mellett gyorsan szűk keresztmetszetté válik. A javasolt első lépések sok esetben nem nagyvállalati rendszerekről szóltak, hanem egységes adatstruktúráról, közös dokumentumtárról, egyszerű készlet- és beszerzési nyilvántartásról, valamint belső felelősségi rendről.
Szintén gyakori fejlesztési pont volt a digitális ügyfélkezelés. A vállalkozásoknál sokszor már van weboldal, közösségi média jelenlét vagy online rendelési lehetőség, de a bejövő megkeresések kezelése, a válaszidők követése, az automatikus visszaigazolások, az ügyféladatok rendszerezése és a visszajelzések gyűjtése még fejleszthető. Ezeken a területeken már kisebb eszközökkel is jelentős javulás érhető el: például kapcsolatfelvételi űrlapokkal, automatikus e-mail válaszokkal, egyszerű CRM-megoldásokkal, ügyfélszolgálati sablonokkal vagy hírlevél-automatizációval.
A digitális átállás harmadik visszatérő tanulsága az adatbiztonság és a hozzáféréskezelés fontossága volt. Ahogy egy vállalkozás egyre több folyamatot kezel digitálisan, úgy válik fontosabbá a többfaktoros hitelesítés, a jogosultságok áttekintése, a rendszeres mentés, az eszközvédelem és az adatkezelési szabályok közérthető rendezése. Ezek a lépések nemcsak informatikai kérdések, hanem üzleti biztonsági alapfeltételek is.
Az energiahatékonysági felmérésekben a leggyakoribb közös pont a mérés és a visszamérés hiánya volt. Sok vállalkozás figyeli az energiaszámlákat, de kevesebb helyen jelenik meg a folyamat-, gép-, telephely- vagy termékegység-szintű energiaadat. Enélkül nehéz eldönteni, hogy pontosan hol keletkezik veszteség, melyik berendezés vagy időszak okozza a csúcsokat, és melyik intézkedés hozott tényleges megtakarítást.
A javaslatok ezért gyakran egy egyszerű energiamenedzsment-minimum kialakításával kezdődtek: bázisfogyasztás meghatározása, rendszeres mérőóra-leolvasás, havi vagy negyedéves energiaáttekintés, belső felelős kijelölése, valamint néhány konkrét, mérhető cél rögzítése. Ezután lehet megalapozottan dönteni almérésről, okosmérőkről, energia-monitoring rendszerekről, hűtési vagy HVAC-optimalizálásról, illetve komolyabb beruházásokról.
Az energiahatékonysági gyorsnyerők között több vállalkozásnál megjelent a világítás korszerűsítése, a termosztátok és hőmérséklet-beállítások finomhangolása, a hűtési és fűtési rendszerek karbantartása, az ajtók, kapuk és nyílászárók ellenőrzése, a standby fogyasztás csökkentése, valamint a csúcsidős terhelések vizsgálata. Ezek egy része alacsony költséggel elindítható, ugyanakkor csak akkor hoz tartós eredményt, ha a vállalkozás vissza is méri a hatását.
A megújuló energia több vállalkozásnál már jelen van, elsősorban napelemes rendszerek formájában. A felmérések alapján a következő fejlődési lépcső sok esetben nem egyszerűen a kapacitás növelése, hanem a termelés és fogyasztás jobb összehangolása. Ez jelentheti az önfogyasztás növelését, a fogyasztási profil pontosabb megértését, a tárolás lehetőségének vizsgálatát, vagy a megújuló termeléshez igazított működési döntéseket.
A körforgásos működéshez kapcsolódó felmérések azt mutatták, hogy a vállalkozások számára a körforgásosság akkor válik megfoghatóvá, ha konkrét anyagokra, csomagolásokra, hulladékáramokra és beszállítói döntésekre fordítjuk le. A legtöbb esetben nem elvont fenntarthatósági stratégiára van először szükség, hanem egy rövid, egyoldalas akciótervre: melyik a három legfontosabb csomagolási vagy anyaghasználati probléma, ki felel érte, mit mérünk, és milyen időtávon várunk eredményt.
A csomagolás és anyaghasználat területén gyakori javaslat volt a legnagyobb volumenű csomagolóanyagok áttekintése, a vegyes anyagok arányának csökkentése, az újrahasznosítható vagy újrahasznosított tartalmú alternatívák vizsgálata, valamint az egyértelmű jelölések bevezetése. Élelmiszeripari vállalkozásoknál ezeknél természetesen mindig figyelembe kell venni a termékbiztonsági, higiéniai és logisztikai szempontokat is.
A fenntartható beszerzés szintén visszatérő fejlesztési pont volt. Több vállalkozás esetében már megjelennek fenntarthatósági szempontok egyes döntésekben, de ezek még nem mindig dokumentáltak vagy következetesek. Egy egyszerű beszállítói minimum, egy rövid beszállítói checklist, a fő anyagok eredetének nyomon követése vagy a helyi beszerzési lehetőségek vizsgálata már jó első lépés lehet.
A hulladékcsökkentés és erőforrás-hatékonyság esetében a legfontosabb tanulság az volt, hogy mérés nélkül nehéz fejleszteni. A vállalkozások számára hasznos lehet a fő hulladékáramok azonosítása, a szeparálási rutinok következetesítése, az input–output jellegű anyagáram-nyilvántartás, valamint a szerves mellékáramok, selejtek vagy lejárt termékek reális hasznosítási útvonalainak feltérképezése.
A felmérések alapján az is egyértelmű, hogy a fenntarthatósági kommunikációval óvatosan kell bánni. A vevők és partnerek felé érdemes bemutatni a valós lépéseket, de kerülni kell a túlzó állításokat. A hiteles kommunikáció alapja a mérhető, visszaellenőrizhető intézkedés: például csomagoláscsökkentés, hulladékáramok jobb kezelése, fenntarthatóbb beszerzési döntések vagy energiafogyasztás-csökkentés.
A RISE projekt hazai tapasztalatai alapján a vállalkozások számára a legjobban működő fejlesztési logika a fokozatosság. Először láthatóvá kell tenni a működést: adatokat gyűjteni, folyamatokat tisztázni, felelősöket kijelölni. Ezután jöhetnek a gyors, alacsony kockázatú beavatkozások. A nagyobb beruházások, tanúsítások, komplex rendszerek vagy technológiai fejlesztések csak akkor tudnak igazán jól megtérülni, ha már van mögöttük működő belső rend és döntéstámogató adat.
A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy a digitális, energetikai és körforgásos átállás nem csak technológiai kérdés. Ugyanannyira szervezeti, vezetési és szemléletbeli folyamat is. A vállalkozások akkor tudnak előrelépni, ha a fejlesztések nem külön projektek maradnak, hanem beépülnek a mindennapi működésbe: a beszerzésbe, a termelésbe, a logisztikába, az ügyfélkapcsolatokba és a vezetői döntésekbe.
A RISE projekt ebben nyújtott gyakorlati támogatást: segített rendszerezni a fejlesztési lehetőségeket, láthatóvá tenni a beavatkozási pontokat, és olyan első lépéseket kijelölni, amelyek a vállalkozások saját működéséhez és erőforrásaihoz igazodnak.
A RISE projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Interreg Danube Region Programme keretében valósult meg.
