Mit gondolnak a tinédzserek a fényszennyezésről? – A DARKERSKY4CE kérdőív első eredményei

Home / Hírek / Mit gondolnak a tinédzserek a fényszennyezésről? – A DARKERSKY4CE kérdőív első eredményei

Vajon mit tudnak a fiatalok a fényszennyezésről? Észreveszik-e, hogy a mesterséges éjszakai fények nemcsak a csillagok látványát takarják el, hanem az élővilágra is hatással lehetnek? És vajon szívesen felfedeznék-e a valóban sötét égbolt szépségeit?

A DARKERSKY4CE projekt keretében végzett kérdőívezés első eredményei alapján a tinédzserek meglepően tájékozottak a témában, és többségük nemcsak problémaként tekint a fényszennyezésre, hanem konkrét megoldásokat is meg tud nevezni.

Miért fontos a sötét égbolt?

A DARKERSKY4CE – Strategic Transnational Approach to Reduce Light Pollution in Central Europe az Interreg CENTRAL EUROPE program keretében megvalósuló nemzetközi projekt, amelynek célja a fényszennyezés csökkentése Közép-Európában. A projektben hét partner dolgozik együtt hat országból, köztük a magyarországi Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) is. A kezdeményezés nemcsak a mesterséges éjszakai fények környezeti és ökológiai hatásaira hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a sötét égbolt értékes természeti és turisztikai erőforrás lehet.

A projekt egyik fontos eleme annak vizsgálata, hogy az emberek mit gondolnak a fényszennyezésről, mennyire ismerik a problémát, és változik-e a hozzá kapcsolódó szemlélet. Ennek részeként készült a kérdőíves felmérés is.

A fiatalok többsége már hallott a fényszennyezésről

A magyar kérdőív 13–19 év közötti válaszadóinak száma 239 fő volt. A válaszadók többsége nagyvárosi környezetben él, a felmérésben jelentős részben pécsi és Pécs környéki fiatalok vettek részt. A tinédzserek 82 százaléka már hallott a fényszennyezésről. A legtöbben a közösségi médiát vagy az internetet (73 fő), illetve az iskolát (66 fő) jelölték meg információforrásként. Ez azt mutatja, hogy az iskolai környezeti nevelés és az online kommunikáció egyaránt fontos szerepet játszhat a fiatalok szemléletformálásában.

 

A fogalom lényegét is jól értették: a válaszadók mintegy 70 százaléka szerint a fényszennyezés azt jelenti, hogy a túl erős mesterséges fények miatt nehezebb meglátni az éjszakai égboltot.

Nem csak a csillagokat féltik

A válaszok egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a fiatalok a fényszennyezést nem kizárólag csillagászati problémaként érzékelik. A mesterséges éjszakai világítás élővilágra gyakorolt hatásával kapcsolatban a válaszadók 85 százaléka mérsékelt vagy erős hatást feltételezett az állat- és növényfajok számának csökkenésére. A beporzó rovarok – például a méhek és lepkék – esetében ez az arány közel 84 százalék volt.

Még határozottabbak voltak a fiatalok a vándormadarakkal és a vadon élő fajok tájékozódásával kapcsolatban. A válaszadók 61 százaléka erős hatást tulajdonított a mesterséges fénynek a vándormadarak tájékozódási problémáira, míg 60 százalékuk ugyanezt gondolta a vadon élő fajok tájékozódási zavarairól. A csillagászati kutatások esetében még magasabb volt ez az arány: a fiatalok 75 százaléka erős hatást feltételezett.

Szentjánosbogarak, békák és vándormadarak

A kérdőív játékosabb kérdései is érdekes eredményeket hoztak.

A válaszadók 91 százaléka szerint a túl sok mesterséges fény megzavarhatja a szentjánosbogarak kommunikációját. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a fiatalok több mint háromnegyede már találkozott szentjánosbogárral kertben, szabadban vagy vidéki környezetben. A vándormadarakkal kapcsolatos kérdésnél még egyértelműbb volt az eredmény: 93 százalékuk szerint a csillagok eltűnése miatt a madarak eltévednének. A békák esetében pedig 90 százalék úgy vélte, hogy ha a túl sok fény miatt abbahagynák az éneklést, nem találnának párt. A válaszok alapján tehát a fiatalok számára könnyebben érthetővé válik a fényszennyezés problémája, ha annak hatását konkrét, számukra is ismert állatokon keresztül mutatjuk be.

A sötét égbolt ritka élmény – de nagyon vonzó

A felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy a válaszadók többsége nem tapasztalja meg rendszeresen a valóban sötét éjszakai égboltot. Mindössze 18 százalékuk mondta azt, hogy tisztán látja a Tejútrendszert ott, ahol él. A többség sok csillagot lát ugyan, de a Tejútrendszer már nem látható számukra, vagy az égbolt szürkés, esetleg narancssárgás.

Ugyanakkor a valóban sötét helyen megtapasztalt csillagos égbolt nagyon pozitív élménynek bizonyult. A válaszadók 87 százaléka már látott teljesen sötét, csillagos égboltot, és közülük 148-an „nagyon izgalmasnak”, további 60-an pedig „viszonylag szépnek” találták az élményt. Ez az asztroturizmus szempontjából is figyelemre méltó eredmény: a fiatalok 71 százaléka szívesen részt venne olyan nyaraláson vagy programon, ahol sötét égboltot fedezhet fel és csillagokat figyelhet meg.

A fiatalok szerint van megoldás

A kérdőív talán legbiztatóbb eredménye, hogy a tinédzserek többsége nem tekinti megoldhatatlan problémának a fényszennyezést.

csillagos ég

 

A válaszadók közel 70 százaléka egyszerre két konkrét intézkedést is megnevezett: a felesleges fények lekapcsolását, valamint olyan világítás alkalmazását, amely kevesebb fényt és energiát használ. A válaszokból az is látszik, hogy a fiatalok érzékelik a közterületi világítás jelentőségét: ezt a válaszadók 99 százaléka fontos vagy nagyon fontos fényforrásnak tartotta.

Mit üzennek ezek az eredmények?

A kérdőív eredményei alapján a 13–19 éves korosztály nyitott, tájékozott és megoldásorientált a fényszennyezés kérdésében. A fiatalok többsége már hallott a problémáról, felismeri annak hatását az élővilágra, és konkrét lépéseket is tud javasolni a csökkentésére.

Ugyanakkor a válaszok egy fontos ellentmondásra is rámutatnak: miközben sok fiatal számára már ismert a fényszennyezés fogalma és annak környezeti hatása, a valóban sötét égbolt személyes megtapasztalása még nem mindennapi élmény.

A DARKERSKY4CE egyik fontos célja éppen ennek a szemléletnek a megváltoztatása: megmutatni, hogy a sötétség nem feltétlenül hiány vagy veszély, hanem a természetes éjszakai környezet része, amelyet érdemes megőrizni. A projekt ezért a mérési adatok, a szemléletformálás és a helyi kezdeményezések összekapcsolásával keresi a lehetőségeket a sötétebb égbolt megőrzésére Közép-Európában.

A kérdőív eredményei azt mutatják: a fiatalok már látják a problémát. A következő lépés az lehet, hogy még több lehetőséget kapjanak arra, hogy a sötét égbolt értékét ne csak megértsék, hanem személyesen is megtapasztalják.