2026. június 17-én Budapesten, az Impact Hub közösségi terében került megrendezésre a HeatInvest projekt hazai szakmai workshopja és stakeholder találkozója, amely a hőszivattyús technológiák és a geotermikus energia beruházásainak felgyorsítását helyezte a középpontba. A rendezvényt a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (DDRIÜ Nkft.) szervezte az Európai Unió által támogatott HeatInvest projekt keretében, külön meghívott partnerként a GreetGEO projektet és a Geo Concept Kft.-t is bevonva.
A workshop célja az volt, hogy egy asztalhoz ültesse a technológiafejlesztőket, energetikai szakembereket, önkormányzati szereplőket, beruházókat és döntéshozókat annak érdekében, hogy közösen vitassák meg a dekarbonizációt támogató innovatív fűtési és hűtési megoldásokat, valamint azok finanszírozási és piaci lehetőségeit.
HeatInvest – európai együttműködés a hőszivattyús értéklánc fejlesztéséért
A szakmai nap első részében dr. Nagy-Korodi István, a DDRIÜ Nkft. energetikai szakértője mutatta be a HeatInvest projekt célkitűzéseit. Előadásában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió energiafelhasználásának közel fele továbbra is fűtési és hűtési célokat szolgál, ezért a klímasemlegességi célok eléréséhez elengedhetetlen a fosszilis energiahordozók kiváltása hőszivattyús és geotermikus rendszerekkel. A HeatInvest projekt célja olyan regionális innovációs ökoszisztémák megerősítése, amelyek képesek felgyorsítani ezen technológiák piaci bevezetését, támogatni a beruházásokat és elősegíteni a nemzetközi együttműködéseket.
Az előadás kitért a projekt eddigi eredményeire is, köztük a németországi és belgiumi szakmai tanulmányutak tapasztalataira, amelyek során a résztvevők működő geotermikus és hőszivattyús rendszereket, valamint innovatív ipari megoldásokat ismerhettek meg.
Magyarországi helyzetkép és finanszírozási lehetőségek
A második előadás a magyar hőszivattyús piac aktuális helyzetét és a rendelkezésre álló támogatási forrásokat ismertette.
Elhangzott, hogy Magyarország geológiai adottságai – a kedvező geotermikus gradiens és magas hőáram – európai összehasonlításban is kiemelkedő lehetőséget biztosítanak a geotermikus energia hasznosítására. Ugyanakkor a fűtési szektor továbbra is jelentős mértékben földgázfüggő, ami indokolja a hőszivattyús technológiák további elterjesztését.
Az előadásban ismertetett adatok szerint 2022 és 2025 között mintegy 1,4 millió lakossági levegő–levegő hőszivattyú (klíma) került értékesítésre Magyarországon, míg a levegő–víz hőszivattyúk száma megközelítette a 35 ezer darabot. Bár az ipari és középületi alkalmazások piaca még viszonylag kicsi, a szakértők szerint ezen a területen jelentős növekedési potenciál mutatkozik.
A résztvevők részletes áttekintést kaptak a HeatInvest projekt keretében létrehozott nemzetközi finanszírozási adatbázisról, amely európai, nemzeti és regionális pályázati lehetőségeket gyűjt össze a hőszivattyús és geotermikus beruházások számára. A magyarországi finanszírozási lehetőségek mellett bemutatásra kerültek a projektpartnerek által összegyűjtött nemzetközi támogatási programok is.
GreetGEO – új lendület a geotermikus innovációknak
A workshop harmadik előadásában Tóth Melinda, a DDRIÜ Nkft. projektmenedzsere ismertette a GreetGEO projektet, amely a geotermikus innovációs ökoszisztémák fejlesztését célozza Európa kevésbé fejlett régióiban.
A projekt túlmutat a hagyományos hőtermelésen: vizsgálja a geotermikus energia szerepét a távfűtésben, az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a kritikus nyersanyagok kitermelésében, az energiatárolásban és a geológiai szén-dioxid-tárolásban is. A GreetGEO célja, hogy üzleti modellek, beruházási tervek, szakpolitikai ajánlások és képzések segítségével gyorsítsa a geotermikus fejlesztések megvalósítását.
Hazai jó gyakorlat: egy hibrid hőszivattyús rendszer életútja
A rendezvény kiemelt ipari előadását Gallai Márton, a Geo Concept Kft. műszaki igazgatója tartotta, aki egy nagyléptékű hibrid geotermikus–levegő-víz hőszivattyús rendszer teljes fejlesztési folyamatát mutatta be.
Az előadás részletesen ismertette a projekt előkészítését, a geotermikus szondamező tervezését, a 3D gépészeti modellezést, a kivitelezést, az intelligens vezérlési rendszert, valamint a hosszú távú üzemeltetési és gazdaságossági tapasztalatokat. A bemutatott esettanulmány jól szemléltette, hogy a geotermikus és levegő-víz hőszivattyúk kombinációja nemcsak energiahatékony és üzembiztos megoldást jelent, hanem jelentősen csökkentheti a szükséges szondaszámot és optimalizálhatja a beruházási költségeket is.
Élénk szakmai párbeszéd a kerekasztal-beszélgetésen
A workshopot egy interaktív kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen a Varga Péter (Regale Kft.), Gallai Márton (Geo Concept Kft.) és Tóth László (Földtudományi Tervező és Fejlesztő Kft.) osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetést Csoknyai László (DDRIÜ Nkft.) és dr. Nagy-Korodi István moderálták.
A résztvevők többek között az alábbi kérdéseket vitatták meg:
- milyen szerepet tölthetnek be a hőszivattyúk Magyarország és az Európai Unió dekarbonizációs céljainak elérésében;
- hogyan gyorsítható a geotermikus energia szélesebb körű elterjedése;
- milyen finanszírozási eszközök segíthetik a beruházásokat;
- melyek a legfontosabb szabályozási és piaci akadályok;
- hogyan lehet erősíteni a nemzetközi tudásmegosztást és az innovációs együttműködéseket.
A szakmai vita során egyetértés alakult ki abban, hogy a technológiai megoldások többnyire már rendelkezésre állnak, a következő évek egyik legfontosabb feladata a beruházások felgyorsítása, a finanszírozási eszközök bővítése és a szakpolitikai környezet további fejlesztése lesz.
Európai együttműködéssel a fenntartható hőellátásért
A budapesti workshop jól példázta, hogy a zöld átállás sikeréhez nem elegendő kizárólag új technológiákat fejleszteni. Legalább ilyen fontos a nemzetközi együttműködés, a tudásmegosztás, az innovációs ökoszisztémák fejlesztése és a beruházások előkészítésének támogatása.
A HeatInvest és GreetGEO projektek ezt a szemléletet képviselik: hidat építenek a kutatás, az ipar, a finanszírozók és a döntéshozók között annak érdekében, hogy a hőszivattyús és geotermikus technológiák minél gyorsabban hozzájáruljanak Európa energiafüggetlenségéhez, klímavédelmi céljaihoz és regionális gazdasági fejlődéséhez.
