Az energiahatékonyság és az energiaközösségek hazai kérdései
A PROGRESS Energy Days magyarországi eseményének célja az energiatudatosság erősítése, a megújuló energiaforrások és az energiaközösségek szerepének bemutatása, valamint a közösségi alapú energiamegoldások előmozdítása volt. A program szakmai napja a „Szakmai párbeszéd a zöld átmenetért” gondolat köré épült: hogyan lehet a jelenlegi szabályozási, pénzügyi és társadalmi környezetben gyakorlati lépéseket tenni az energiaközösségek és az energiahatékonyság fejlesztése érdekében?
Simon Zsolt (Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaság-fejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.) előadása az energiaszegénység aktuális helyzetét és megoldási lehetőségeit helyezte a középpontba, hangsúlyozva, hogy az energiaszegénység nem elvont szakpolitikai kérdés, hanem a mindennapi életminőséget meghatározó probléma. Meleg otthon, meleg víz, világítás, főzés, hűtés és biztonság kérdése, amely hatékonyan a helyi adatokra épülő célzott segítségnyújtással, egyszerű, kis léptékű energiahatékonysági beavatkozással, valamint az önkormányzati, civil, szociális és szakmai együttműködéssel szükséges kezelni.
Dr. Szalay Zsuzsa (BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék) az energiahatékony épületfelújítás szakmai alapjait mutatta be, rámutatva arra, hogy Magyarországon a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentése a nemzeti energia- és klímacélok egyik kulcsterülete. A fogyasztói viselkedés változása, az energiaigény csökkentése, a korszerű épülettechnikai rendszerek és a megújuló energia alkalmazása együtt teremthetnek reális felújítási utat a háztartások és társasházak számára.
Ezt követően az energiaközösségek hazai jó gyakorlatai kerültek középpontba, hangsúlyozva, hogy nem építhetők fel egyetlen eszközre vagy megoldásra támaszkodva. A bemutatott példák négy egymást kiegészítő területet rajzoltak ki: közösségi alapú ESCO-finanszírozás (Szalkai-Lőrincz Ágnes, Közösségi Energia Szolgáltató), adat- és AI-alapú működésoptimalizálás (Bényász Gábor, HERCULES-CE), one-stop-shop típusú támogató szolgáltatások (Szél Adrián, LIFE Energise), valamint strukturált energiaközösségi mentorálás (Tóth Melinda, NRGCOM). Az esemény fókusza annak vizsgálata volt, hogy az egyes modellek milyen hiányosságra reagálnak, milyen feltételek mellett működnek, és mely elemeik vihetők át más országos vagy helyi környezetbe.
A jelenleg is működő jó gyakorlatok mellett számos fejlesztési irány került bemutatásra, amely a jövőben segítheti az energiaközösségi törekvéseket. Bihari László (EEFC) előadása az Európai Energiahatékonysági Finanszírozási Koalíció és a one-stop-shop rendszer szerepére irányította a figyelmet. Az energiahatékonysági beruházások megvalósításához szükséges támogató háttér kialakításának terveit mutatta be, amely a háztartásokat, társasházakat, önkormányzatokat és közintézményeket végigkíséri a döntéstől a megvalósításig. Az OSS-modell várható szerepe különösen fontos a nemzeti energiahatékonysági célok elérésében, mivel technikai, adminisztratív, jogi és pénzügyi segítséget tud nyújtani, és csökkenti a beruházások belépési küszöbét.
Zarándy Tamás (Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetség) a magyarországi energiaközösségek és társasházi energiaközösségek aktuális helyzetét,szabályozási kereteit és fejlődési lehetőségeit mutatta be. A társasházi energiaközösségek jogszabályi háttere fokozatosan konkretizálódik: a társasház lakói több modell közül választhatnak, háztartási méretű kiserőműveket létesíthetnek és üzemeltethetnek, a megtermelt villamos energiát a közös fogyasztásra és a tagok fogyasztására használhatják fel, illetve dönthetnek a diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítés vagy a megosztási szerződésen alapuló elszámolás alkalmazásáról.
Szalkai-Lőrincz Ágnes (Magyar Természetvédők Szövetsége) ehhez kapcsolódva a társasházi energiahatékonysági fejlesztések közösségi oldalát emelte ki: a lakóközösség bevonása, a bizalomépítés, a közösségi események és akár a lakói befektetési modellek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társasházak ne passzív fogyasztók, hanem az energiaátmenet aktív szereplői legyenek. A bemutatott müncheni, bécsi és veszprémi példák azt mutatták, hogy a közösségszervezés nem kiegészítő elem, hanem a műszaki fejlesztések és az energiahatékonysági beruházások sikerének egyik feltétele.
Molnár Krisztián (E.ON) előadása az E.ON Danube InGrid projektjén keresztül mutatta be, hogy a zöld átmenethez rugalmasabb és digitalizáltabb villamosenergia-hálózatra is szükség van, ezért többek között új távműködtetésű alállomásokat, 132 kV-os távvezetékeket, optikai hálózatot, smarttranszformátormérőberendezéseket, távműködtetésű kapcsolókat, meteorológiai és hálózati szenzorokat, valamint OLTC transzformátorokat fejlesztenek a projekt keretében. Ezzelhozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hálózat jobban kezelje a megújuló termelés ingadozását, a fogyasztási csúcsokat, az e-mobilitást, a megújuló energia felvevőképességének növelését, az ellátásbiztonság javítását és a hálózat rugalmasabb működtetését.
A program egyik legértékesebb része az előadásokat követő szakmai párbeszédek voltak. A résztvevők olyan kérdéseket is megvitathattak, amelyekre gyakran nincs lehetőség: hogyan lehet kezelni a lakossági bizalmatlanságot, milyen ösztönzők szükségesek a tényleges részvételhez, hogyan lehet a jogi lehetőségből működő üzleti és közösségi modellt építeni, és milyen szerepet vállalhatnak az önkormányzatok, szakmai szervezetek, szolgáltatók és mentorok az első lépések támogatásában.
Magyarországon az energiaközösség már létező jogi kategória: a VET 66/B. § szerint egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működő jogalany, amelynek célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök biztosítása. Ugyanakkor a jogi definíció önmagában nem elegendő. A magyar helyzetet továbbra is meghatározza a támogató környezet hiánya, az adatcsere és az okosmérési háttér fejlesztési igénye, a finanszírozási nehézségek, valamint a lakossági részvételt befolyásoló piaci és tarifális környezet.
A nemzetközi példák jól mutatták, hogy az országok eltérő fejlődési szinten állnak. Olaszországban már működő energiaközösségi gyakorlatról beszélhetünk: több mint 200 energiaközösség 400 társasházi energiaközösség működik, beruházási támogatással, valamint a megtermelt és a tagok által elfogyasztott energiához kapcsolódó támogatással és rendszerhasználati díjkedvezménnyel. A partneri beszélgetések ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a lakossági bevonás még ott is fejlesztendő terület.
Romániában az elsődleges jogszabályi keretek már megjelentek, ugyanakkor a másodlagos, végrehajtási szintű szabályozás még nem teljes. Ez azt jelenti, hogy az energiaközösségek jogi lehetősége már körvonalazódik, de a gyakorlati működéshez szükséges részletszabályok, eljárások és alkalmazási mechanizmusok még hiányoznak. A helyzet ezért több szempontból hasonlít a magyar tapasztalatokhoz: a jogi keret önmagában még nem garantál működő energiaközösségi modellt.
Szerbiában jelenleg sem szabályozási háttér, sem működő energiaközösségi gyakorlat nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor a résztvevők részéről erős nyitottság mutatkozott a nemzetközi tapasztalatok, különösen a mentorálási módszertanok, finanszírozási modellek és közösségi bevonási eszközök adaptálására.
A szakmai naphoz kapcsolódva a HERCULES-CE projekt is bemutatta saját stratégiai megközelítését, amely a megújulóenergia-közösségek energiahatékonyságának és üzleti modelljeinek fejlesztését tűzte ki célul, amely helyi gazdasági, társadalmi és környezeti modell is egyben. A projekt ezért a szükséges pénzügyi, műszaki, jogi, menedzsment- és kommunikációs készségek azonosítását, a költségek és hasznok számítását, a környezeti hatások csökkentését, valamint az energiaszegénység mérsékléséhez való hozzájárulást tekinti kulcselemeknek. A HERCULES-CE keretében bemutatott REC Manager adatvezérelt digitális eszköz segítségével kívánja elérni, melynek eredményeit és lehetőségeit Bényász Gábor energetikai szakértő ismertette.
A PROGRESS Energia Napok egyik legfontosabb tanulsága éppen ez volt: különböző országok különböző szabályozási és gyakorlati fejlettségi szinten állnak, mégis gyakran ugyanazokkal az alapvető kérdésekkel szembesülnek. Hogyan lehet bizalmat építeni? Hogyan lehet a lakosságot és az önkormányzatokat bevonni? Milyen támogatási és szolgáltatási háttér szükséges? Hogyan válhat egy jogi lehetőségből működő, fenntartható közösségi energiamodell?
Amennyiben felkeltette érdeklődését a téma, kérdése van, vagy szeretne többet megtudni a bemutatott kezdeményezésekről, kövesse szakmai felületeinket, vagy keressen bennünket közvetlenül elérhetőségeinken.
