A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Az Európai Unió számos technológia terén továbbra is az elsők között van a világon, azonban mind a tradicionálisan fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok egyre erősebb versenytársat jelentenek a számára. Következő lépésként a Tanács és az Európai Parlament megvitatja a Bizottság javaslatát annak érdekében, hogy azt még 2013 vége előtt el lehessen fogadni.
A leegyszerűsített programszerkezetnek, az egységes szabályrendszernek és a bürokratikus akadályok felszámolásának köszönhetően a Horizont 2020 keretprogram által biztosított finanszírozás hozzáférhetősége is javulni fog.
A Horizont 2020 keretprogram legfontosabb újdonságai a következők: drasztikusan leegyszerűsödik a költség-visszatérítési rendszer, mely egyetlen, a közvetett költségek meghatározására szolgáló egységes átalányfinanszírozási rátán és két, a kutatási, illetve a piacközeli tevékenységekre vonatkozó finanszírozási rátán alapul; egységes hozzáférési pont kerül kialakításra a résztvevők számára; kevesebb lesz a papírmunka a pályázatok készítése során; és megszűnnek a szükségtelen ellenőrzések és auditok. Az egyik legfontosabb célkitűzés a pályázat benyújtása és a támogatás kézhezvétele között eltelt idő átlagosan száz nappal történő csökkentése, így valamennyi projektet gyorsabban el lehet majd indítani.
A Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innováció finanszírozási eszközt. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Ezzel egyidejűleg drasztikusan visszaszorítja a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését igyekszik felkelteni.
A Horizont 2020 keretprogram három alapvető fontosságú célkitűzésre összpontosít a támogatások odaítélésekor.
Az erre a célra elkülönített 24,6 milliárd euróval – többek között az igen sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) szánt támogatás 77%-os emelésével – a program az EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepét igyekszik megerősíteni.
A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével tervez elérni.
Végezetül a keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a következő hat igen fontos, Európa egésze számára kihívást jelentő kérdés megoldására: egészség, demográfiai változások és jólét; élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság; biztonságos, tiszta és hatékony energia; intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés; éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok; valamint inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak.
Az AsviLoc+ projektről
A South East Europe Program AsviLoc+ projektjének általános célja a regionális ügynökségek facilitátor szerepének erősítése és nemzetközi innovációs rendszer létrehozása a partnerségen keresztül. Ezen belül is az egyik fő feladat a régiós innováció és innováció-fejlesztés elősegítése, együttműködés teremtése a dél-kelet európai országok hasonló fejlesztési és innovációs ügynökségeivel, hogy átadhassák egymásnak azokat a jól bevált stratégiaalkotási módszertanokat, amelyek adaptálására és helyi hasznosítására potenciális lehetőség kínálkozik.
Előzmények
Az AsviLoc+ projektben a Regionális Innovációs Műhely bizonyos előre meghatározott módszertan alapján, több terület képviselőiből kiválasztott szakértők tömörülése javaslattevő funkcióval, amely 2010 áprilisától 2011 decemberéig segítette szakmai munkájával a projekt megvalósulását. Feladatuk így többek között a régió helyzet- és állapotfelmérése, az adottságok és lehetőségek számbavétele volt.
A Regionális Innovációs Műhelyben a regionális döntéshozókat a DDRFÜ és a Dél-Dunántúli Kistérségi Hálózat képviselte, utóbbi azóta sajnos már megszűnt. Az innovációs és vállalkozásokat segítő intézmények közül a DDRIÜ, a Szigetvári Takarékszövetkezet, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ és egy külső szakértő Rónaszegi Lenke segítette a munkát. A tudásbázis képviselői a PTE és a KE tudástranszfer irodáinak vezetői, a Közgazdaságtudományi Kar egy szakértője illetve a PTE InnoPont hálózatának egy képviselője voltak, míg az üzleti szektort a Creamotiv Kft., Noviki Kft., a Kontakt Elektro Kft., FinoFood Kft. és a Proszilomed Kft. képviselte.
Munkájuk végső eredménye a 2012. február 1-2. között megrendezett workshopok témái, amelyek:
A workshop célkitűzése
A workshop célja a jelenlévő és az egyeztetésben résztvevő neves szakemberek, gazdasági és politikai szereplők véleményét és javaslatait összegezve az innovációs stratégia fő irányvonalainak meghatározása volt nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a régió két tudásközpontjából (a régió két egyeteméről) kisugárzó tudástranszfer és az új kutatási eredmények is figyelembe vételre kerüljenek. A workshopot követő feladat a következő tervezési időszakra vonatkoztatott új regionális innovációs stratégia, valamint egy hozzá kapcsolódó akcióterv elkészítése azon céllal, hogy a több dimenzióban is leszakadó régiónkat fejlődésnek indíthassuk.
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (DDRFÜ) irányította a 2004-2010 közötti időszakra vonatkozó Regionális Innovációs Stratégia (RIS) kidolgozását. A RIS előkészítésében és célrendszerének meghatásozásában a régió kiemelkedő vállalkozásai és a működő regionális intézményrendszer jeles képviselői is részt vettek annak érdekében, hogy az megalapozott legyen és valós gazdasági adatokra épüljön. Az innovációs stratégia kialakításakor a helyi adottságokon túlmenően figyelembe kellett venni a fenntartható fejlődés szempontjait és a jövőbeni EU-s forrásokhoz való igazodást. A kétéves projekt, mely keretében a stratégiát az EU Strukturális Alapok tervezési módszertanának megfelelően dolgoztak ki, az Európai Unió 5. Kutatás-fejlesztési Keretprogramja támogatásával valósult meg.
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (továbbiakban: DDRFT) által 2004-ben jóváhagyott szakmai anyag ezt követően a Dél-dunántúli régió innováció politikájának alapdokumentumát jelenti. Így ez a szektor alapú, innovációra építő gazdaságfejlesztési program képezte az alapját a 2005-től induló regionális innovációs pályázati programoknak is (Például: Baross Gábor Program).
Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia letölthető itt.
A RIS kidolgozását követően a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. szervezeti egységeként megalakult a Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) és az általa koordinált DDRIÜ Hálózat (2005-2007) feladata volt többek között a RIS megvalósítása, aktualizálása, az innovációs politika továbbfejlesztése.
A Stratégia határozta meg azokat a prioritásokat is (iparági területeket), melyek a Dél-Dunántúli gazdaság növekedési potenciáljában húzóágazatot jelentettek. Figyelembe kell venni azonban, hogy a DDRIS 2004-ben készült el s elsősorban 1994 – 2002 közötti adatokra épült. Ebben 9 kiemelt terület lett meghatározva:
A régió vállalkozásainak versenyképes működéséhez szükséges technológiafejlesztés
A piaci igényeket kielégítő, rugalmas korszerű szak- és továbbképzési rendszer kialakítása
Támogatott regionális finanszírozási konstrukciók az innovatív dél-dunántúli kkv-k számára
Az élelmiszeripari vállalkozások piaci helyzetének, szaktudásának és az előállított élelmiszer minőségi színvonalának emelése
A szőlészeti, borászati, borturisztikai vállalkozások piaci helyzetének, és versenyképességének javítása
Saját termék előállításához szükséges készségek/képességek megszerzése a textil, ruházati és bőripar és a gépgyártás, fémfeldolgozás, elektronika ágazatokban
A koordinált együttműködés megteremtése a környezeti szolgáltató/termelőcégek, a kutatás-fejlesztési szféra és a gazdaság között
Élettudományi kutatásokra alapuló széles körű egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
A kulturális ipar által termelt szellemi és kulturális termékekre alapuló turisztikai és kreatív ipari szolgáltatások fejlesztése
A gazdaság szerkezeti átalakulásának köszönhetően a fenti prioritások több szempontból is megkérdőjelezhetők, ezért a Stratégia felülvizsgálata és aktualizálása szükségessé vált, aminek érdekében a DDRIÜ Nonprofit Kft. már megtette az első intézkedéseket.
A Dél-Dunántúli
Regionális
Innovációs
Ügynökség
Nonprofit Kft. FORT
nemzetközi
projektje keretében
innovációs
ötletpályázatot
hirdet
„Középpontban az
EMBER” címmel. A
pályázatra olyan
kutatók,
vállalkozók vagy
egyetemi hallgatók
jelentkezését
várják, akik olyan
innovatív
ötlettel/fejleszté
ssel rendelkeznek,
mely az EMBERHEZ
kapcsolódik.
Innovatív
ötletekből
gazellák
elnevezéssel 2
milliárd forintos
keretösszegű
pályázati forrást
hirdet a kormányzat
júniusban kis- és
középvállalkozás
ok részére -
jelentette be
Cséfalvay Zoltán
szombaton Egerben.
A Soft Flow Hungary
Kft. Magyarország
egyik piacvezető, a
sejtanalitika,
áramlási
citometria és
immuncitológia
területén
működő
kutató-fejlesztő
vállalat.
Kereskedelmi
tevékenységünk
bővítéséhez
keresünk
biofizikával,
biotechnológiával
vagy
orvos-biológiával
foglalkozó
munkatársat.
ELÉRHETŐSÉG
Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Az Európai Unió számos technológia terén továbbra is az elsők között van a világon, azonban mind a tradicionálisan fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok egyre erősebb versenytársat jelentenek a számára. Következő lépésként a Tanács és az Európai Parlament megvitatja a Bizottság javaslatát annak érdekében, hogy azt még 2013 vége előtt el lehessen fogadni.