Akciótervek az Interreg Europe projektekben – mik ezek, mi a hasznuk? Illusztráció a SET-UP projekt példáján keresztül

A SET-UP az okos hálózatok és a KEHOP szolgálatában

A SET-UP Interreg Európa projekt célja a résztvevő régiók energetikai teljesítményének erősítése, az okos elektromos hálózatok alkalmazását segítő szakpolitikák befolyásolása segítségével. Ezeket a célkitűzéseket a projekt az okos hálózatokkal kapcsolatos nemzetközi tudás- és tapasztalatcsere révén, kiválasztott szakpolitikai eszközökkel támogatott regionális kompetenciák kialakításával kívánja elérni, amelyhez be kívánja vonni az európai uniós pályázati forrásokat koordináló un. Irányító Hatóságokat is.

A projekt az energetikai okos hálózatok egyikére, a villamos energia okos hálózataira koncentrál. Célja, hogy a téma körül zajló régióközi tapasztalatcsere – amely francia, spanyol, portugál, egyesült királyságbeli, litván és természetesen magyar partnerek együttműködésében valósul meg – során az egyes országok régióit képviselő szakemberek olyan ismeretekere tegyenek szert és külföldi Jó Gyakorlatokat ismerjenek meg, amelyekkel az általuk a SET-UP projektben megcélzott hazai operatív programot jobbá, hatékonyabbá, az igényekre jobban reagálóvá tudják tenni az elektromos okos hálózatok tekintetében.

A SET-UP tapasztalatcsere immár bő két éve, 2016. április 1-jétől kezdődően zajlik. Ennek során a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) azon beavatkozási területeit céloztuk meg, amelyek pályázati felhívásai az okos hálózatok elemeinek, illetve az okos hálózatok egészének szempontjából relevánsak. Ideális esetben, azaz sikeres befolyásolás esetén olyan KEHOP projektek válnak támogathatóvá okos mérés, okos hálózatok témakörben, amelyek

  • elősegítik a szakpolitika és az európai uniós fejlesztési forrásokat kezelő Irányító Hatóságok munkáját, egyúttal
  • javítják az operatív programok (esetünkben KEHOP) végrehajtását.

Magyarországon a hálózat és a villamos energia-rendszerek rugalmatlansága már most, a kisebb mértékű részarány esetében is jelentős akadályt képez a megújuló energiaelőállítás további elterjedése elé. A nagyarányú megújuló alapú termelés biztonságos és hatékony integrálásának elősegítése érdekében ezért indokolt hangsúlyt fektetni a megfelelő rugalmasságot biztosító termelői egységek, tárolók kiépítésére is, amelyek az okos hálózati infrastruktúra részeként elősegítik azok elterjedését.

A KEHOP 5. prioritása, azaz „az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazása” az alábbi beavatkozásokat teszi lehetővé:

 

 

 

KEHOP 2014-2020
5. Prioritás kapcsolódó intézkedéseinek pénzügyi allokációi – indikatív keretek

 

Megnevezése

Alap

A teljes keret %-ában

Összes finanszírozás (EUR)

Összes finanszírozás (HUF)

5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása

KA

100%

994 820 179      

308 493 737 818

1. intézkedés: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energia-forrás alapú zöldáram-termelés elősegítése

KA

7,77%

77 297 646

23 970 000 000

2. intézkedés: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával

KA

77,01%

766 087 513

237 563 737 818

3. intézkedés: Távhő- és hőellátó rendszerek energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése

KA

14,57 %

144 985 488

44 960 000 000

4. intézkedés: Szemléletformálási programok

KA

0,65%

6 449 532

2 000 000 000

Jelmagyarázat: KA = Kohéziós Alap

Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2018

 

Intelligens rendszerek támogatása tehát részben megoldható a KEHOP források terhére:

  • a KEHOP 5. prioritás 1. intézkedésén belül a megújuló alapú villamosenergia-termelést támogató intézkedésének keretén belül, ahol cél a megtermelt megújuló alapú villamos-energia elosztásának rendszeroldali támogatása;
  • az okos hálózatok elterjesztésének ösztönzését a KEHOP 5. prioritásának 2. intézkedése az épületenergetikai programokon belül a közszféra részére energiagazdálkodási eszközök elterjesztésével szolgálja. Ennek módja az energiafogyasztás mérésére és az intelligens vezérlésére szolgáló energiamenedzsment megoldások uniós forrásokból történő támogatása.

A fentiek alapján elmondható tehát, hogy az okos-hálózati eszközöket, vagyis okoshálózat-fejlesztések támogatását is lehetővé teszi a KEHOP.

 

Miért van szükség az akciótervre és mi annak a szerepe?

A SET-UP-ban zajló tapasztalatcsere alapján elmondható, hogy az okos hálózatok más országokban (elsősorban Franciaországban és Spanyolországban) megfigyelhető kiépülése új lehetőségetek nyit a regionális energetikai hatékonyság javítására, részben európai uniós pályázati forrásokból finanszírozottan is.

Magyarországon azt lehet megfigyelni, hogy van ugyan operatív programunk (KEHOP), amely ezt lehetővé teszi, azonban az alapvetően bőségesen rendelkezésre álló energiahatékonysági uniós források ezt a kérdéskört alacsony fontossággal kezelik, ráadásul nem is rendszerszinten kezelve az okos hálózatot, hanem csak bizonyos elemeit támogatják, esetenként  jelképes összegű forrásból.

Az Interreg Europe Program a fenti helyzet javítása érdekében vezette be az akciótervek kidolgozását. Jóllehet maga az akcióterv nem rendelkezik kötött sablonnal – mivel ágazatonként eltérő lehet, hogy mely területen mi a fontos és mi nem –, azonban minden esetben előírja az érintett operatív program Irányító hatóságának a projektbe történő bevonását. Az Irányító Hatóság (IH) jelenléte a tapasztalatcsere folyamatban garantálja azt, hogy a külföldi Jó Gyakorlatok segítéségével az IH szakemberei előtt is világossá válik, hogy mely területen érdemes, és mely pályázatoknál nem érdemes hozzányúlni az operatív programhoz a megcélzott eredmények elérése céljából. Az Akcióterv tehát:

  • leírja a jelen állapotot, és meghatározza az operatív program által nyújtott lehetőségeket a cél eléréséhez,
  • majd számba veszi a területi/regionális/nemzeti adottságokat, összesíti a téma szempontjából fontos érdekelteket (angol kifejezéssel stakeholdereket), azok igényeit,
  • végül pedig menetrendet, konkrét cselekvéseket határoz meg az egyes konkrét érdekeltekre lebontva, így kívánva megcélozni az operatív program témához illeszkedő pályázati felhívásainak jobbá, hatékonyabbá tételét. Ezt a folyamatot természetesen kiegészíti a kockázatok felmérése, az azok kezelésére adott javaslatokkal együtt.

Az akciótervek az okos hálózati elemek, hálózatok kiépítése érdekében 2019. március 31-ig készülnek el, majd pedig a SET-UP projektben minden partnernek – így a Tolna megyei illetékességű Tolna Megyei Fejlesztési Ügynökségnek is –  két naptári éve van a befolyásolás nyomonkövetésére, az eredmények dokumentálásárra.

Az akcióterv tehát nem más, mint egy menetrend a SET-UP projekt céljának, az elektromos okos hálózatok kiépítéséhez és ilyen módon a megyei/regionális energetikai teljesítmény fokozásához, pályázati források befolyásolása, finom orientálása segítségével.

 

A SET-UP PGI01484 projekt az Interreg Europe Programon belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg. Bővebb információt a projektről a https://www.interregeurope.eu/set-up/ honlapon olvashatnak.